Ezen elmélkedések ó Filótea, jó szándékod megvalósításához szükségesek. Ha végükre jártál, akkor nagy bizalommal és alázatos lélekkel végezd el az általános gyónást. Arra azonban kérlek, ne engedd, hogy hiábavaló félelem megzavarjon. Tudod, hogy a skorpióolaj a legjobb szer a skorpió csípése ellen; éppígy a bűnnek is legnagyobb ellenszere annak beismerése, mert az minden rútságát és gonoszságát lerontja. A bánat s a gyónás ugyanis annyira üdvösséges s oly jó illatú, hogy a bűnnek rútságát kiirtja s annak rothadt szagát megszünteti. A bélpoklos Simon bűnösnek mondta Magdolnát; ellenben az Üdvözítő csak az illatos kenőcsről és szeretetének nagyságáról beszélt. Ha valóban alázatosak vagyunk, akkor nemtetszéssel fordulunk el bűneinktől, mert azokkal Istent bántottuk meg és bevallásuk édes vigasztalással tölti el szívünket, tudván, hogy ezáltal Istent tiszteljük. Könnyebbségére van a betegnek, ha minden szenvedését elmondja az orvosnak. Ha lelkiatyád lábainál térdelsz, gondold azt, hogy a kálvária hegyén a megfeszített Üdvözítő lábai előtt borultál le s hogy szentséges sebeinek
drágalátos vére a te lelkedre ömlik, hogy azt a bűntől megtisztítsa. Mert a bűnösöket a gyónásban Krisztus szentséges vérének érdeme szenteli meg, mely reájuk alkalmaztatik. Tárd föl tehát lelkiatyád előtt szívedet egészen, hogy abból a bűn eltávozzék s ugyanakkor Krisztus szenvedésének érdemeiért kegyelemmel megteljék.
A legegyszerűbb őszinteséggel vádold magad és nyugtasd meg lelkiismeretedet egyszerre s egész életedre olyképen, hogy többé ne legyen okod a nyugtalankodásra. Aztán áhítattal és tanulékony lélekkel figyelj lelkiatyád oktatásaira s a bűnbánati cselekményekre, melyeket reád szab; hisz magát Istent hallod akkor, aki így szólott szolgáihoz: aki titeket hallgat, engem hallgat. Ha már mindent megértettél, amit mondott, akkor vedd kezedbe a következő nyilatkozatot, melyet még a gyónás előtt el kell olvasnod s megfontolnod s ezzel végezd bűnbánatodat. A lehető legnagyobb figyelemmel és egészen megtörődött szívvel olvasd el azt.