„Mikor pedig nagy tömeg gyűlt egybe, és a városokból özönlöttek hozzá, a következő példabeszédet mondta: »Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Ezt eltaposták, és az ég madarai felszedegették. A másik sziklára esett. Ez kikelt, de aztán elszáradt, mert nem volt nedvessége. A másik a tövisek közé esett. A tövisek is felnőttek vele, és elfojtották. De egy másik a jó földbe esett. Kikelt és százszoros termést hozott.« Amikor ezt elmondta, felkiáltott: »Akinek van füle a hallásra, hallja meg!«”
Lk 8, 4-8
Lásd még:
Mt 13, 1-9
Mk 4, 1-9