I. Fiam, ne ártsd bele mindenbe magad, és ne gondold, hogy mindennel neked kell törődnöd.
Mi közöd neked ehhez vagy ahhoz, te csak kövess engem.
Mi közöd ahhoz, hogy az ilyen-e vagy olyan, vagy az a másik így vagy úgy cselekszik vagy beszél?
Nem hiányzik az neked, hogy másokért felelj, elég ha magadról számot kell adnod.
Minek bonyolódol hát mindebbe?
Íme, én mindent ismerek, és mindent látok a nap alatt, tudom, ki-ki hogy vagyon, mit gondol, mit akar, és mi célra irányul igyekezete.
Rám kell hát bíznod mindent, te pedig maradj bátran békében, hadd sürgölődjenek a sürgölődők, ahogy akarnak.
Felelniük kell majd mindenért, amit tesznek, mondanak, mert engem meg nem téveszthetnek.
II. Ne igyekezz azon, hogy a neved nagy árnyékot vessen, se azon, hogy sokaknak barátja légy, se azon, hogy bizalmas kapcsolatba kerülj az emberekkel.
Mindez elvon attól, ami fontos, és nagy sötétséget támaszt a szívedben.
Örömest szólnék hozzád, és fölfedném előtted titkaimat, ha érkezésemet szorgalmasan figyelnéd, és szíved kapuját megnyitnád előttem.
Légy éber, virrassz az imádságban, és alázkodjál meg mindenben.