Vasárnapon és ünnepnapon Istennek jobban s nagyobb mértékben tartozunk szolgálni. Amiért is bizonyára belátod Filótea, hogy e napokon a vallás kötelmeivel behatóbban kell foglalkoznunk s a jámborság szokásos gyakorlatain kívül reggel és este isteni tiszteleten kell megjelennünk, amennyire t.i. ezt körülményeink engedik. Ez nagy lelki vigaszban részesít majd s tapasztalni fogod, mennyire igaz Szent Ágostonnak mondása, ki „Vallomásai”-ban írja, hogy megtérésének kezdetén ahányszor csak megjelent a nyilvános imákon, szíve az érzelmek, szeme a könnyek áradatával tellett meg. Azonkívül a nyilvános templomi isteni tisztelet – s ezt vedd egyszer s mindenkorra tudomásul – mindig több haszonnal s vigasztalással jár, mint bármilyen magányos áhítat; mert Isten azt akarja, hogy az ő szolgálatában a hívők közösségét minden magányos ájtatosságnál többre tartsuk.
Lépj be a lakóhelyeden levő jámbor társulatokba, főleg pedig azokba, melyeknek kötelezettségei nagyobb lelki haszonnal és épüléssel járnak; ez egyik neme az engedelmességnek, mely Isten előtt igen kedves. Mert ámbár parancs erre nem kötelez bennünket, de hogy az Egyház mégis ajánlja e társulatokat, kitetszik azon búcsúkból s lelki előnyökből, melyekben azokat részesíti. Továbbá, valóban a keresztény szeretetet gyakoroljuk, ha mások jámbor törekvéseihez csatlakozunk és jó céljaik előmozdításán munkálkodunk. És ha te egymagad s nagyobb kedvvel tennéd is ugyanazt a jót, amelyet a társulatok gyakorolnak: mégis ezeknek működése Istennek nagyobb dicsőségére szolgál a szíveknek egyesülése s azon áldozat folytán melyet a szeretet létesít. Ugyanez áll minden nyilvános imáról s áhítatgyakorlatról, amelyben a jó példaadás végett lehetőleg részt kell vennünk Isten dicsőítésére, felebarátunk lelki épülésére s azon jó cél elérésére, amelyért rendeztetnek.