Menj, így szólt Tóbiás fiához, midőn őt idegen földre küldötte és keress magadnak egy értelmes férfiút vezetőül. (Tób 5,4) Ugyanezt mondom én is, ó Filótea. Valóban a jámborság útjára akarsz lépni? Keress magadnak jó kalauzt, aki téged vezessen. Minden szabály között ez a legszükségesebb s a legfontosabb. Bármit cselekszünk, mondja a jámbor Avila, csak akkor vagyunk biztosak arról, hogy Isten akarata szerint járunk el, ha megvan bennünk az az alázatos engedelmesség melyet a szentek oly sürgetőleg ajánlottak s oly híven gyakoroltak. Midőn Szent Terézia kordovai Szent Katalin szigorú életmódjáról értesült, azonnal szent vágyódás fogta el, hogy azt utánozza; de egyúttal kísértés támadt benne, hogy gyóntatójának ne engedelmeskedjék, ki azon szigorúságtól eltiltotta. De aztán mégis engedelmeskedett, s ekkor Isten így szólott hozzá: „Lányom, biztos és jó úton jársz. Te nagyra tartottad annak bűnbánati cselekedeteit, de én még nagyobbra tartom a te engedelmességedet”. Ettől fogva ezen erényt annyira gyakorolta, hogy az elöljárók iránt tartozó engedelmességen kívül még azt is megfogadta, miszerint egy bölcs és jámbor férfiú vezetése alá adja magát, kinek tanácsát és intelmeit mindenben követi. Ez aztán mindenben nagy vigasztalására szolgált. Ugyanilyen módon aztán sok jámbor lélek Isten szolgájának akaratára bízza magát hogy Istentől való függésük szilárdabb legyen. Akaratunknak ezt az alázatos alárendelését nagyon magasztalja Sziénai Szent Katalin; ugyanezt gyakorolta a jámbor Szent Erzsébet királyasszony is, ki példás engedelmességgel a tudós Konrád vezetése alá helyezkedett. És Szent Lajos halála előtt fiának a következő tanácsot adta: „Gyakorta gyónjál, s oly lelkiatyát válassz magadnak, ki elég tudós és bölcs, hogy alaposan megtanítson arra, ami a keresztény életmódhoz szükséges”.
Azt mondja a Szentírás: „A hív barát erős oltalom, és aki ilyet talál, kincset talál. A hív barát az életnek és halhatatlanságnak orvossága, és akik félik az Urat, megtalálják azt”. (Sir 6,14-16) Itt elsősorban az örök élet halhatatlanságáról van szó; ennek kedvéért kell ily hű barátot szereznünk, aki tanácsa által minden cselekedeteinkben vezessen s a gonosz lélek cselvetésein átkalauzoljon. Az ilyen jóbarát aztán a bölcsesség kincse lesz reánk nézve, hogy a rosszat elkerüljük, s a jót tökéletesen megtegyük; nagy vigaszt nyerünk általa, hogy bajainkban el ne csüggedjünk; sok erőt nyerünk, hogy elestünkből talpraálljunk és birtokába jutunk minden eszköznek, melyre lelki gyengeségeink gyógyítása végett szükségünk van.
Azonban, ki akad ilyen barátra? Erre azt feleli a bölcs: „Az, aki Istent féli”, vagyis az alázatos szívű, aki a lelki tökéletességre nagyon vágyódik. Mivel tehát ily nagyon szükséges a jámborság utain a jó vezető, kérjed buzgón Istent, küldjön neked egyet a saját szíve szerint és mit se kételkedjél, majd rendel számodra ilyen bölcs és hű vezetőt; még akkor is rendel, ha, miként az ifjú Tóbiáshoz, egy angyalt kellene hozzád küldenie.
Valóban, a lelki vezetőt angyalnak kell tartanod. Vagyis, ha Isten kegyelméből ilyenre akadsz, azt ne nézd többé egyszerű embernek. Ne is annyira őbenne s tudományában bízzál, hanem Istenben, ki kétségtelenül veled lesz s ezen választott embere, mint eszköze által szól hozzád, annak elméjébe öntvén s ajkára adván mindazt, ami üdvösségedre, javadra és lelked épségére szükséges. Amiért is vezetődre úgy kell hallgatnod, mint egy angyalra, ki az égből szállott alá, hogy téged oda vezessen. A bizalommal járjon részedről őszinteség, nyíltan érintkezzél vele s híven tárd föl előtte mindazt a jót vagy rosszat, ami benned van. Ez a jót benned erősíti, a rosszat csökkenti; lelked erősebb lesz a szenvedésben s mérsékeltebb az örömökben. A bizalommal jámbor tiszteletet is köss össze, de olyképen, hogy a tisztelet ne kisebbítse a bizalmat s a bizalom ne legyen hátrányára a tiszteletnek. Bízzál benne tisztelettel, mint a leányzó atyjában s tiszteld őt bizalommal, mint a fiú édesanyját. Egy szóval, ennek az erős és kedves barátságnak egészen szelleminek, szentnek, természetfölöttinek és isteninek kell lennie.
Ezerből, tízezerből válaszd ki ezt a vezetőt, mondja Avila s mondom én is; mert erre a foglalkozásra sokkal kevesebb az alkalmas egyén, mintsem azt hinnők. Ahhoz t.i. szeretet, tudás és okosság kívántatik meg; ha e három tulajdonság közül valamelyik nincs meg, akkor a választás könnyen veszéllyel járhat. Még azt is mondom neked, Istenhez fohászkodjál ily vezetőért; s ha valóban találtál ilyet, áldd az isteni Felséget érette; ragaszkodjál választottadhoz s ne keress mást; s akkor járulj Isten elé egyszerű szívvel, alázattal és bizalommal, s e zarándoklásod bizonyára igen szerencsés lesz.