Az előkészületnek van még egy harmadik pontja is, mely azonban nem jár minden
elmélkedéssel s ez a helynek elképzelése. Ez abban áll, hogy a titkot vagy az eseményt, amelyről elmélkedünk, olyképen képzeljük el, mintha az szemünk láttára történnék meg. Pl. ha Jézus kereszthaláláról akarsz elmélkedni, akkor a helynek, a személyeknek, cselekedeteknek, az ott megesett szóknak minden körülményeit úgy idézd képzeletedben lelki szemeid elé, mint azt az evangélisták megírták. S ugyanez áll minden egyéb érzékeink alá eső tárgyról, minő a halál, a pokol és mások. Ez eljárás azonban nem alkalmazható olyan elmélkedéseknél, melyeknek tárgya semmiképpen sem esik érzékeink alá; aminők pl. Istennek nagysága, az erénynek kiválósága, teremtésünk célja. Ezen tárgyaknál is lehetne ugyan némi összehasonlítással vagy példabeszéddel az elmélkedésen könnyíteni; azonban én csak egyszerű dolgokkal akarlak foglalkoztatni s nem akarom, hogy lelkedet a képek keresése kifárassza. A képzelő tehetség ilyetén lekötése által lelkünket az elmélkedés tárgyára szorítjuk, nehogy a szórakozás más felé terelje s más tárgyakkal foglalkozzék. Amiként a madarat is kalitkába zárjuk vagy a vadászsólymot láncra kötjük, hogy a vadász kezén maradjon ülve.
Némelyek azt mondják, hogy midőn a titkokat elképzelni akarjuk, jobb és célszerűbb
egyszerű hívő gondolattal azokat fogadni vagy egy szellemi pillantást reájuk vetni olyképen, mintha lelkünkben történnének meg; ez azonban a kezdőre nézve igen nehéz dolog. Amiért is azt tanácsolom neked Filótea, hogy ameddig Isten a nagyobb tökéletességhez el nem segít, állj meg alázatos szívvel a hegy tövénél, ahova téged elkalauzollak.